Bővebben – Mediáció

Mediáció, azaz alternatív konfliktuskezelés

valasHalogatás, szőnyeg alá söprés, a helyzet elmérgesedése helyett, AMIKOR megoldatlan konfliktusod van valakivel, vagy csak egyszerűen nem értitek egymást, miközben a kapcsolatotok (valamiért, bármiért) fontos neked, és épp elégszer próbálkoztatok már sikertelenül ahhoz, hogy segítséget kérjetek, és mindketten szeretnétek megoldást,  AKKOR kérd a segítségemet az alternatív konfliktuskezelésben (mediáció)…

A konfliktus

Neked volt már valaha konfliktusod?

Hogyan jöttél ki belőle? Elégedett voltál az eredménnyel?

Hogyan érezted magad közben? És utána?

Ha életedben valaha is volt már konfliktusod, akkor ismered, milyen az, amikor két ember már annyira belebonyolódik a vitába, hogy nem lát tisztán, a helyzet elmérgesedik, minden apróságon felhúzzák magukat, kígyót-békát kiabálnak egymásra.

Ilyenkor kell egy külső, harmadik fél, egy szakember, aki elfogulatlan és támogató. Az ő segítségével lehetővé válik a két fél számára, ami akkorra már annyira elképzelhetetlen: békés úton megoldást találni.

A folyamat, amiről beszélünk, a mediáció.

A folyamat

Adott két ember, akik valamiért nem értenek szót egymással.

Fontos a kapcsolatuk, mindkettőjük számára. (Ennek oka sokféle lehet: magánjellegű – pl. közös gyerek, vagy lehet akár üzleti ok is.) A fennálló helyzet már elfogadhatatlan. Eredményt szeretnének.

Miután közösen nem boldogulnak, megkeresik a mediátort, az alternatív vitarendezés szakértőjét. A mediátor közvetítői szerepet tölt be a két fél között. Segítségével tér nyílik az elhangzottak mögötti valódi mondanivaló, és a valódi igények megjelenésének.

Elkezdődik az első találkozó. A távolság és/vagy a feszültség eleinte érezhető. Aztán észrevétlenül lazulnak a negatív érzések, és előkerül a közös megoldás lehetősége.

Összesen maximum 3 alkalommal találkoznak. Sokszor ennél kevesebb is elegendő a valódi változáshoz.

A közösen megtalált megoldási utakon nagy százalékban valóban eredménnyel megoldódik a konfliktus! Amikor nem születik megoldás, akkor is javul a két fél közötti kapcsolat. Ennek okáról alább még lesz szó.

A mediáció

Ebben a részben arról mesélek neked, miért lett az új kedvencem a MEDIÁCIÓ…

Ezen belül válaszokat keresünk ezekre a kérdésekre:

Mit jelent a szó?

Mire való?

Mi történik itt?

A mediáció a szakirodalom szerint egy alternatív vitarendezési módszer.  Közvetítés, közbenjárás két fél között, akik már egymással megállapodni képtelenek. Én egy másik definíciót kreáltam magamnak, a módszerről tanultak alapján, ami számomra sokkal jobban kifejezi a nagyszerűségét, és különlegességét. Valójában ez az, ami miatt én teljesen mellé álltam és magam is mediátorrá váltam. A mediáció a valódi szükségletek feltárásnak módszere.

Eddig oké. De mitől alternatív?

Mert új alapokra helyezi a kommunikációt a felek között!

Mert a külső, harmadik fél (a mediátor) csak közvetít a felek között, a megoldást ők maguk találják meg!

Milyen egyszerű! – gondolhatnánk. A gyakorlat nem ezt mutatja. Csak nézz körül a környezetedben, mennyi konfliktust látsz, és ebből mennyi oldódik meg békésen és eredménnyel. Úgy értem, olyan eredménnyel, ami mindkettejüknek jó.

És mi a helyzet a saját házad tájékán? A te konfliktusaid eredménnyel érnek véget?

A mediálás egy kitartó, közös munka. Valami új, valami más, mint amit megszoktunk, amit ismerünk.

A mediációt a felek saját akaratukból, önként veszik igénybe. Hiszen ha nem is értenek egyet, a kapcsolatuk fontos nekik (pl. szülők esetében a közös gyermekük miatt). (Ritka kivétel a bírói mediálás, de ez is egy sokkal szerencsésebb verzió, mint a hagyományos bírói tárgyalás. Erről még szó lesz később.)

Mediátort tanácsos felkeresned, ha…

pipa✓ van egy konfliktusod, amivel nem boldogulsz,
✓ te is, és a másik fél is szeretnétek megoldást,
✓ kényszerítő erő nélkül, saját akaratotokból lépnétek,
✓ szereted, ha nem a fejed fölött dönt valaki helyetted,
✓ szereted, ha egyenrangú félként kezelnek,
✓ szereted a költséghatékony és időtakarékos megoldásokat.

A mediáció előnyei

  1. A kölcsönös előnyök elérésére törekszenek (győztes-győztes helyzet).
  2. A mediátor a feleket egyenrangúnak tekinti, és így is kezeli őket.
  3. A konfliktusok más megvilágításba kerülnek.
  4. Az emberi kapcsolatok javulhatnak.
  5. Olcsóbb, időtakarékos eljárás, mint a pereskedés.
  6. A mediátor támogatja a megértő kommunikáció létrejöttét.
  7. A döntés közös akaratból jön létre – csak akkor lesz megállapodás, ha mindketten akarják.
  8. Nincs veszteni valója a feleknek (másfajta eljárásokban is részt vehetnek).
  9. Nem a múltra, hanem  a jelenre és a jövőre koncentrál.
  10. Hosszú távú változást eredményezhet.

A mediáció alkalmazási területei

Családi mediáció (pl.házassági, párkapcsolati, szülő-gyerek, stb.)

Válási mediáció

Igazságügyi mediáció

Gazdasági és munkaügyi mediáció: munkaügyi perek megelőzése, integrálási, pénzügyi, szerződések, érték – érdek konfliktusok

Kisebbségi mediáció

Oktatási mediáció – iskolai mediáció – kortárs mediáció

Önkormányzati mediáció

A mediáció hatása

A hatás a találkozó végére már érzékelhető, a változás szinte tapintható. Az új, figyelmes, befogadó közeg, a mediátor észrevétlen szerepe által az asztalnál ülők képesek lesznek másképp látni a helyzetet. Ez maga a varázslat számomra. Profi munka eredménye. Sok gyakorlás, tapasztalás által csiszolódott mediátor „észrevétlen” közreműködésével két, korábban komoly vitában álló ember képes lesz elmozdulni a holtpontról. Innen pedig már adva van a mindkét félnek jó megoldás megtalálásának lehetősége.

 

A mediáció eredménye

megallapodasA mediáció általában nagyon hatékony folyamat. Nagy százalékban (kb. 80%) megállapodással végződik, amit a felek be is tartanak!  Mi a helyzet akkor, ha nem születik meg a mindkét fél számára jó megoldás? A résztvevők kapcsolata akkor is pozitív irányba mozdul el! Ezt számos vizsgálat bizonyítja. A mediáláson résztvevők szinte kivétel nélkül másoknak is ajánlják a módszert, függetlenül az eredménytől!

A magas megállapodási aránynál még egy biztatóbb tapasztalat: a közösen meghozott egyezséget a felek kb. 90%-ban betartják! Miért? Mert önszántukból, saját erejükből, közösen hozták létre. Mert kívülről jövő „igazságtétel” helyett ez az ő igazságuk!

A mediátor, az alternatív vitarendezés szakértője

Mediátorként nem foglalok állást, nem adok tanácsot, nem hozok döntést. Ebben a minőségemben elfogulatlan harmadik félként közvetítek a perben, haragban álló felek között, törekedve a mindkét fél számára legelőnyösebb megállapodás létrejöttében. Ehhez tartozó kompetenciáim: pártatlanság – elfogulatlanság, empátia, tolerancia, aktív figyelem. Minden elhangzott információra vonatkozóan titoktartás kötelez.  Amit mediátorként a legjobban szeretek: a kommunikációban új utakat találni, kreatív megoldások megszületését segíteni, mint az alternatív vitarendezés szakértője.

 

Összefoglalás

Az eddig olvasottak alapján összefoglalásként a mediáció célja:

✓ a kommunikáció elősegítése
✓ tárgyalási stílus megváltoztatása
✓ felek közötti bizalomépítés
✓ kapcsolatok építése
✓ destruktív versengés átalakítása együttműködéssé
✓ szükségletek feltárása

 

A mediáció keretei

Jelentkezést a mediációra bármelyik fél kezdeményezheti, de feltétlen szükséges mindkét fél önkéntes szándéka a folyamatban való részvételre.

Egy alkalommal 3 óra áll rendelkezésükre. Ennél rövidebb idő alatt is megállapodásra juthattok, ez rajtatok múlik.

Amennyiben nem elegendő a 3 óra, további két alkalmat kereshetünk a folytatáshoz.

Egyéni konzultáció, mediáció díját a felek – kettejük közti megállapodás szerint, általában közösen – fizetik, a megállapodás elkészítésével, írásba foglalásával együtt. Érdemes egy rátekintő ülést tartani a megállapodást követő 3 hónap múlva.

Egyéb vitarendező módszerek és eljárások

– elkerülés
– tárgyalás
– döntőbíráskodás
– önkényes (esetleg erőszakos) megoldás
– bírósági per

 

Nézzük meg példaként a bírósági per és a mediáció jellemzőinek összehasonlítását. Nagyon tanulságos.

Bírósági per

Mediáció

 jog  merleg
 bevonja a feleket, de versengést alakít ki
 bizalmatlan, taktikázó légkör
 csak a tények erejéig figyelnek az ügyfelekre
 a felek egymáshoz való viszonya nem fontos
 a bírónak teljhatalma van döntést hozni
 bizonyítékok feltárása
 tényekről esik szó
 az érzelmeknek nincs helyük
 a folyamat során nem cél a konfliktus kezelése
 a folyamat végén döntés születik
 a döntés egy harmadik fél kezében van
a döntés az egyik fél javára billeni a mérleget
 minden esetben születik döntés
 a döntést a feleknek a törvény értelmében kell betartaniuk
✓ együttműködő közeg
✓ türelmes, figyelmes légkör
✓ a feleket tisztelettel kezeli a mediátor
✓ fontos, hogy a felek eljussanak egymás álláspontjának tiszteletben tartásához, megértéséhez
✓ a mediátor döntést nem hoz, tanácsot nem ad, szerepe pártatlan és semleges közvetítés a két fél között
✓ érdekek, szükségletek feltárása
✓ a felek a számukra fontos dolgokról beszélnek
✓ az érzelmek helyet kapnak
✓ a folyamat során a konfliktus kezelése a cél
✓ a folyamat végén jó esetben megoldás születik
✓ a felek közösen döntenek
✓ a döntés mindkét fél számára megfelelő
✓ nem a megoldás a cél, ám az esetek nagy százalékában megszületik a felek által
✓ a megállapodáshoz a felek saját akaratukból tartják magukat