Bővebben – Helyreállító konfliktuskezelés

Esély a jóvátételre

puzzle4

Szerencsére hazánkban is megjelentek azok az európai értékek és elvek, amelyek a konfliktusok erőszakmentes és konstruktív módon történő megoldását teszik lehetővé. A „resztoratív gyakorlatok” elnevezés a büntetőjogi területről származik. Idővel elfogadottá vált az a felfogás, hogy a normasértésekre adott válaszokban a büntetőjogi szankciók megtorló jellege mellett, resztoratív (helyreállító) célokat is kell szolgálnia (Christie 1997). A helyreállító igazságszolgáltatás gondolata az 1990-es évek végére társadalmi mozgalommá nőtte ki magát. Minden olyan probléma-megoldási módot jelentett, amely a sérelmet a kapcsolódó érzelmekkel együtt dolgozza és oldja fel. Nem megalázó, nem stigmatizáló, hanem pozitív, konstruktív módon állítja a közösség rosszallását a reintegráció szolgálatába. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága 2002-ben megjelent dokumentuma szerint a resztoratív folyamat alatt azon eljárás értendő, amely az áldozatot, az elkövetőt és bármilyen a cselekmény által érintett személyt és közösséget bevon, hogy együttesen dolgozzák ki a cselekményre adandó válaszokat és a tett következményeként kialakult problémák megoldását.

Miben más, mint egy megtorló konfliktuskezelés?

Megoldásra, a sérelmek helyreállítására törekszik. A szembesítés és felelősségre vonás a személy integrítása mellett történik, mert a tettet utasítjuk él, nem pedig a személyt

Összehasonlítás: megtorló és helyreállító konfliktuskezelés

Megtorló konfliktuskezelés

vadol

Helyreállító konfliktuskezelés

helyreállítás

✓ hibát és hibást keres ✓ a szabályszegést, mint bűnt helyezi előtérbe ✓ az elkövetőt megbélyegzi ✓ kétszereplős. elkövető és áldozat ✓ a normaszegést boncolja ✓ felelősségre vonás = büntetés ✓ nem foglalkozik a sértettekkel ✓ az érzelmek végig negatívak (harag, félelem, stb.) ✓ jogi szakemberek döntenek ✓ valódi jóvátétel nem történik ✓ racionális ✓ a sérelmet keresi ✓ a történésekre teljes egészében kíváncsi ✓ az elkövető lehetőséget kap arra, hogy az életét kirekesztés nélkül folytassa a közösségben ✓ minden érintett szerepet kap benne ✓ az fontos, kit hogyan érintett az eset ✓ felelősségre vonás = empátia, és a kár helyreállításában való segítség ✓ elismeri a sértettek jogait és igényeit ✓ az érzelmek a megbékélés felé tartanak ✓ az érintettek aktív részvételével zajlik, a megoldást is ők hozzák ✓ valódi jóvátétel történik ✓ lehetőséget ad az érzelmek kifejezésére

Mi a feltétele a helyreállító konfliktuskezelésnek?

  1. A kár elkövetője be kell, hogy ismerje a tettét még a csoportos találkozó előtt (megvádolás helyett saját felelősségvállalás).
  2. A történésekben érintettek is kell, hogy fontosnak tartsák a valódi megoldást, a konfliktus kielégítő megoldását, amit a konferencia-beszélgetésen való részvételi szándékukkal fejeznek ki.

Mitől működik?

A helyreállító kérdezési mód a továbblépés lehetőségét kínálja és a konfliktusok problémaorientált megoldásához vezet azáltal, hogy a szereplők lehetőséget kapnak a sérelmet okozó viselkedés egyéni átélésének a feltárására, amely egyéni szükségleteket, és így egyéni megoldások kidolgozását tesz lehetővé. A megbeszélés célja egyéni felelősségvállalás és a megsérült kapcsolatok helyreállítása.

✓ Miden érintett bevonása megtörténik.
✓ A károk, sérelmek helyett a szükségletekre kerül hangsúly.
✓ Közös döntés születik a károk, sérelmek helyreállításáról, és a további teendőkről.
✓ Silvian Tomkins érzelemelmélete: szabad utat enged az érzelmek kifejezésének, minimálisra csökkentve a negatív, és fokozva a pozitív érzelmek megjelenését.

Mi történik a gyakorlatban?

A helyreállító konfliktuskezelés egy csoportos konferencia megbeszéléshez hasonlítható leginkább. A megbeszélés formális keretek között történik. A találkozó gondosan előkészített folyamat. A vezető (facilitátor) a konferencia előtt mindenkit megkeres, aki érintett a történésekben, mindenkivel külön megbeszéli, hogyan zajlik a konferencia, és felteszi neki azokat a kérdéseket, amelyek majd ott is elhangzanak, majd meghívja a konferencia-beszélgetésre. A részvétel önkéntes! Magán a konferencián felelevenítik a történteket, a racionális elemzések helyett a megoldáson van a hangsúly. Az érzelmek spontán módon jelennek meg, és hatásuk is spontán érzékelhető a résztvevőknél. A cél az okozott kár helyreállítása, anélkül, hogy bárkit megbélyegeznének. alairAz első részben az elkövető, majd az áldozat és támogatóik, aztán a közösség képviselői kapnak szót, sorban válaszolva a facilitátor által feltett kérdésekre. A konferenciának ebben a szakaszában tisztázódik, kit hogyan érintett az eset. A továbbiakban kevésbé kötött megbeszélés zajlik arról, mi legyen a jóvátétel. Ez olyan írásos megállapodással zárul, amelyet minden résztvevő elfogad és aláír. A konferencia vége egy kötetlen beszélgetés, amely nagyban hozzásegíti az érintetteket a kapcsolatok helyreállításához.

Eredmény

✓ Az egyén és környezete között egy folyamat indul el, amelyben együttesen van jelen a jó döntésekhez vezető út támogatása és a sérelmeket okozó lépések visszaszorítása. ✓ Az áldozat és elkövető közötti kibékítést, a helyreállítást és a közösség átformálását éri el. ✓ Az elkövető magatartáskorrekciója nem zárul le egy adott konfliktus rendezésével vagy a konferencia, a hatás kihat a későbbi cselekedeteire is. ✓ A resztoratív konferencia módszer javítja a résztvevők problémamegoldó képességét. ✓ Minden eredmény az érintettek elkötelezettségétől és aktív részvételétől függ ✓ A jóvátételi megállapodást tapasztalatok szerint az elkövetők igen nagy többsége, kb. 95 százaléka betartja.