el nem fogadás

Emberi kapcsolataink a szeretet rendjeinek tükrében

Még egy rendszert sem találtam olyan találónak és érthetőnek a kapcsolataink, és a szeretet bonyolultságának megértésére, mint a családállítást.

Számos könyvben olvashatunk erről. Tanulmányaim során imádtam egyiket, másikat. Bert Hellinger is írt saját könyvet, és az ő munkásságáról is szólnak könyvek. Gunthard Weber tálalását szeretem igazán, ezért ma az ő gondolatait kölcsön véve járom körbe ezt az izgalmas témát. Kapcsolatainkat a szeretet rendjeinek tükrében.

Szakmaiság

Bert Hellinger megkérdőjelezhetetlenül a családállítás atyja, de nem azért, mert ő találta ki, hanem mert ő írta le a benne működő törvényszerűségeket. Aki volt olyan szerencsés, hogy személyesen is látta őt, miközben családállítást vezet, nem felejti el. Évekkel később is könnyű felidézni az érzéseket és felismeréseket, amiket ott szereztek. Én csak felvételről láttam őt, de így is nagy hatással volt rám.

Gyorsan és precízen ismerte fel a problémát rögzítő mintázatot, majd szelíden feltörte ezeket, könnyed, sokszor humoros módon tálalta a felismeréseit, ezáltal fontos változásokat. Viszonyulását tiszta, kihívó, bátorító és irányadó, ugyanakkor természetes figyelmesség jellemzi. Minden ember egyik alaptémáját veszi elő, mint a családhoz tartozás, a kapcsolat alapjául szolgáló szeretet, a kapcsolatok és a kölcsönösség sikere vagy kudarca, a sors és a mulandóság elfogadása.

Kijelentései az adott személyre és az adott folyamatra vonatkoznak. Épp ezért nem lehet őket általános érvényű receptekként rögzíteni, mert akkor a gyümölcsből csak a héja marad meg nekünk.

 

Sokszor hangoztatta, hogy „Az elmélet zavarja a gyakorlatot”, és igen, ő előbb csinálta, mint beszélt róla.

 

Rendszerek a kapcsolatainkban

Mai írásomban a kapcsolataink rendszeréről mesélek egy pár alapgondolatot, ami az én életemben sok megértést hozott már. Kívánom, hogy hasonló élményt adjon neked is, akár egy kellemes délutáni tovább gondolható ötlet erejéig.

(A honlap családállítás bővebb leírásában már esett szó erről. Ezt nem lehet elégszer körbe járni. Életünk meghatározó 3 törvényéről van szó!)

 

Lecsupaszítva a dolgot, kapcsolataink célja a túlélés és a személyes kibontakozásunk. Olyan rendek irányítják, melyek túlmutatnak rajtunk. Származási családunk, ahová születtünk, majd a tágabb család, majd egy még nagyobb rend részese vagyunk. Mindegyik rendszert hasonló-, és mégis más törvényszerűségekkel működik.

 

egy2Az első és legfontosabb törvény, vagy más néven erő, a kötődés, az odatartozás. Ahová születik a gyerek, azt kérdés nélkül elfogadja, és annak ellenére is fontos számára, ha később észleli, hogy bizony számtalan, az övénél jobb család is létezik. Ez a kötődés az eredet családdal olyan mély, hogy ezért a gyerek képes feláldozni az életét és a boldogságát is.

ketto

A második az adás és elfogadás kiegyenlítésének igénye. Ez teszi lehetővé, hogy mindig hatunk egymásra. Ezt a kölcsönhatást az adás és elfogadás indítja el és tartja fenn, és a rendszer valamennyi tagjának közös, egyenlő igazságosság iránti igénye szabályozza.

Amint megvan az egyensúly, véget érhet a kapcsolat. Ez történik például, ha pontosan ugyanazt visszaadjuk, amit kaptunk vagy újabb adással és elfogadással folytathatjuk tovább.

 

A boldogság az adás és elfogadás mennyiségén múlik

Most figyelj!

Minél többet adunk és fogadunk el, annál mélyebb a boldogságunk. Ennek azonban van egy nagy hátránya – ez erősebben egymáshoz köt. Aki szabadságra vágyik, csak egészen keveset szabad, hogy adjon és fogadjon el, és csak egészen kevés dolgot szabad áramolni engednie a másikkal.

 

No, és erre gondoltál volna?

Ha pedig valaki úgy ad, hogy nem fogad el, egy idő után az emberek már nem akarnak tőle semmit sem. Ez a viselkedésmód tehát tönkreteszi a kapcsolatokat, mert aki csak adni akar, egyfajta felülrendeltséghez ragaszkodik, és ezzel megtagadja a másiktól az egyenrangúságot. A kapcsolatok szempontjából nagyon fontos, hogy ne adjunk többet, mint amit mi magunk el tudunk fogadni, és a másik képes legyen viszonozni, amit adunk. Ez azonnal meghatározza a mértéket, hogy meddig mehetünk el.

 

Ha megtagadjuk az elfogadást

Egy játszma lelepleződése

elutasitasVannak, akik azzal akarják megőrizni az ártatlanságukat, hogy megtagadják az elfogadást. Ezzel valójában azt nyilvánítják ki, hogy különlegesnek vagy jobbnak érzik magukat. De így takaréklángon élnek, és ennek megfelelően üresnek, elégedetlennek érzik magukat. Ezzel a hozzáállással találkozhatunk sok depressziósnál. Ezért depressziós sok vegetárius, és sokan, akik kívül kerülnek a társadalmon azért nem fogadnak el semmit, hogy ne kelljen adniuk.

 

Továbbadás

Az elfogadás és adás eddig leírt kiegyenlítése csak egyenrangúak között lehetséges. Szülők és gyerekek között más a helyzet. A gyerekek mindig adósai maradnak a szülőknek, és ezért is nem tudnak tőlük elszakadni. A másik hatása ennek, hogy a gyerekek később kibújnak a felelősség alól, és ez segít elválni a szülőktől. Ha valaki nem tud valamit kiegyenlíteni, akkor igyekszik eltávolodni.

 

A megoldás az, hogy a gyerekek, mindazt, amit a szüleiktől kaptak, továbbadják, mégpedig elsősorban saját gyerekeiknek, tehát a következő generációnak vagy a mások iránti elkötelezettség valamilyen formájában.

 

Tehát ahol a kiegyenlítés nem lehetséges viszonzással, megszabadulhatunk a kötelezettségtől és az adósság érzésétől, ha továbbadjuk azt, amit kaptunk.

 

Megköszönni, de hogyan

Figyelj, ez az egyik legmegdöbbentőbb rész!
thankyouAz adás és elfogadás kiegyenlítésének egy utolsó lehetősége a köszönet. Megköszönni és úgy is érezni két külön dolog! A „Köszönöm” a megköszönés olcsó módja. Megköszönni azt jelenti: örömmel veszem, és szeretettel fogadom el. Ez a másik nagyra értékelése. Ha adok valakinek valamit ajándékba, és ő kicsomagolja, és csillog a szeme, az sokszor elegendő. Ehhez nem nagyon kell hozzátenni egy „köszönöm”-öt sem.

 

Itt is érvényes, hogy ha valaki okoz nekem valamit és én ugyanannyit viszonzok neki, véget ér a kapcsolat.  Ha valamivel kevesebbet adok vissza, azzal nemcsak az igazság áll helyre, hanem a szeretet is. Néha haragudnunk kell a másikra, hogy megmentsük a kapcsolatot. Ilyenkor azonban szeretettel kell haragudnunk, ha fontos számunkra a kapcsolat.

 

Kivétel

Ha a szülők okoznak valamit a gyerekeknek, a gyerekek nem tehetnek ellenük szintén valami rosszat, hogy ezzel helyreállítsák az egyensúlyt. A gyereknek ehhez nincs joga, bármit tesznek is a szülők. Ahhoz túl sokkal tartoznak nekik. Amikor az ártatlan inkább szenved, mint cselekszik, hamarosan még több áldozat és ártás terem, mint korábban.

 

haromA harmadik szeretet törvény a sorrend törvénye. Ez tipikusan az az eset, amikor a fagyi nem nyalhat vissza. Mert nem az a dolga. Arról van szó, hogy ha gyerek vagy, tudd, hol van a helyed. Ha kisebb testvér vagy, akkor is. Igazságos? Az. Ez az élet rendje.

 

 

Lázadhatsz, mehetsz ellene, a rend valahogy, valahol be fogja nyújtani a számlát. Nem lehetsz tiszteletlen az előtted valókkal szemben. A lelked igényli ezt.

Ha igazságtalanok voltak veled, persze, tedd szóvá, és érd el, hogy igazság szülessen. De mindig tudd, mekkora szereped van a történtekben, és hogy a nagy egészben neked hol van a helyed.

 

Hát, nem semmi, igaz? Vegyél egy nagy levegőt, hogy megemészd a fentieket, különösen, ha most találkozol vele először. Gondold végig a kapcsolataidat ezek tükrében…

 

(Felhasznált irodalom: Gunthard Weber Kétféle boldogság című könyve.)

 

Gyere, tapasztald meg ezt a különleges atmoszférát a vasárnapi családállításon.

 

Facebookon is megtalálod.

 

Családállítás időpont 2016. október 9. 

Budapest

Jelentkezés: marianna@sajatutadon.hu

 

 

Tetszett ez az írás? Oszd meg ismerőseiddel!
Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn
Címkék:  

Hagyjon üzenetet!

Ezeket a HTMl tag-eket és attribútumokat használhatod: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Az időlimit lejárt, töltsd újra a CAPTCHA-t!