Lassan már nosztalgikus különlegességnek számít kézzel írni, pedig a számos rejtett előnnyel rendelkezik az egyszerű gépeléshez képest. Nem állítom, hogy ki tudjuk kerülni a gépen pötyögést, de azt igen, hogy balgaság lenne elhagyni az életünkből a kézírást! Mondom is, miért.
Sokat hallhatunk hasonló buzdító jelmondatokat: Élj szabadon! Merj álmodni! Legyél a jelenben! De van, akire egyáltalán nem pozitívan hat egy-egy ilyen mondat. Sőt, ettől csak még szorongóbb lesz. Szabadon élni? Hogyan? Egyedül 3 gyermeket nevelve például…? Azt hiszem, ideje tudni, mire is valók igazán ezek a „hurrá optimista” mondatok.
A könyvek utóélete, avagy a meglepetés ereje Kívánhat-e író szebb utóéletet a könyveinek, mint amikor egy olvasó már az átvétel napján este hozzákezd, ráadásul a három közül rögtön a legnehezebbet veszi a kezébe! Ha pedig mindez nem lenne elég, az Irányváltó kézikönyvben szereplő egyik kérdés arra inspirálja, hogy „tollat” ragadjon, és megírjon egy saját történetet. Bízva abban, hogy a főszereplő, az ő egyik ismerőse, aki a hivatását gyakorolja, magára ismer majd benne. A történet címe: A félreértett Ember. Megható. Minden
Olyan kézenfekvő a nyár kapcsán a nyaralásra asszociálni, hogy sokak számára kérdés eleve abszurdnak tűnhet. Mi mást csinálhatna a vállalkozó, mint a pihenés, töltődés, felkészülés az őszi hajtásra? Nos, itt sincs egyöntetű válasz. Van, aki töprengene a válasz előtt, mint aki nem teljesen biztos benne, mi is a kérdés mögött rejlő valóság. Illetve biztosan van, aki rávágná, hogy fogalma sincs. Azért rejtélyes egy kérdés ez! Járjunk utána!
Itt ez a csodálatos nyár, amiben az üdülések, utazások kerülnek terítékre. Legtöbben ezekre a napokra, hetekre sűrítik a pihenést, kikapcsolódást. Igyekeznek feltöltődni élményekből, jönnek a kicsit extrémebb-, vagy épp ellenkezőleg, a hétköznapoknál sokkal nyugisabb programok. Ezek mellé hoztam egy ötletet, ami tudatosságot hozhat neked ezekben a nyári napokban.
Kisgyerekkorunktól imádjuk a történeteket. Belebújunk a főhős bőrébe, vele izgulunk, félünk és örülünk. Felnőttként is szívesen követjük mások siker sztorijait. Tudatosan olvasva elleshetjük a „trükkjeiket”, közelebb kerülve ahhoz, hogy mi magunk is elérjük az elérhetetlennek tűnő vágyainkat.
Éveken át dőltem be annak a külső nyomásnak, hogy akkor leszek jobb, ha valamiből – lehetőleg minél több dologból – több lesz nekem. Tudásból, diplomából, pénzből, ruhából, ismerősből, programból, fb bejegyzésből… Sorolhatnám. Pontosan emlékszem a fordulópontra, amikor elegem lett ebből.
Hát ez meg mi? Fontosnak tartom a civil szervezetek munkáját. Ennek kifejezéseként tevékenységüket ingyen előadással/programmal támogatom. Méghozzá úgy, hogy a szervezet pályázhat rám!
Még van annyira év eleje, hogy téma lehet az évtervezés, így ezzel kapcsolatban hoztam ma egy érdekességet. Ez olyan infó, ami nagyot billenthet az ellenállásodon, ha eddig vonakodtál tervezni.
Blog Kövess itt is asszertivkommunikacio sajatutadon sajatutadon marianna-varga Iratkozz fel hírlevelemre!