Bővebben – Szervezetállítás

merreA szervezetállítás az üzleti világban, vagy más közösségekben kuriózum és különlegesség is egyszerre. A racionalitást megtámogatva olyan tanácsadási és helyzetfeltáró eszközként jelenik meg, ami rámutat a szervezetben jelen levő rendre és a rejtett dinamikákra. Jól láthatóvá teszi a problémát, és ezáltal már körvonalazza is a megoldás lehetőségét.

A szervezetállítás alapjait Bert Hellinger fektette le, a ma alkalmazott módszerek zömét pedig követői (élükön Insa Sparerrel és Mathias varga von Kibéddel) fejlesztették ki.

Milyen esetekben érdemes igénybe venni szervezetállítást?

✓ problémák az irányításában, működésében pl. belső szervezeti konfliktusok
✓ értékesítési nehézségek
✓ új termék bevezetése
✓ stratégiai döntések támogatása, döntés előkészítés, pl. szervezeti átalakítások várható hatásainak vizsgálata
✓ munkatársak kiválasztása, beillesztése, elbocsátása
✓ magas fluktuáció a cégen belül
✓ induló vagy már működő projektek vizsgálata (életképessége, a projekt gyenge pontjai, más tényezők projektre gyakorolt hatásai)
✓ kampányok előkésztése

 

A szervezetállítás előnyei

A módszer gyorsan tud döntő fontosságú információkat a felszínre hozni.

A különböző erőforrásokkal való gazdálkodás fontos segítő eszköze (pl. pénz, humán).

 

Mi történik itt? 

A szervezetállítás a megoldásra váró helyzet megbeszélésével indul. Ezután az állító és az állításvezető megbeszélik, ki kerüljön be a térbe. Az állítás képviselők segítségével történik. Induláskor a képviselőket az állítást kérő helyezi el a térben. A képviselők visszajelzései alapján történik a jelen helyzet feltárása, éppen úgy, ahogyan van. Változtatások ezután történhetnek. A változások különféle elmozdulások, mozgások, mondatok, új elemek (képviselők) segítségével érhetők el. A képviselők mozgása az állítási térben rámutat a szervezetben jelen levő rendre és rejtett dinamikákra. Feltárja a szervezetben megmutatkozó, ki nem mondott motivációkat, törvényszerűségeket, kapcsolatokat, Jól láthatóvá teszi a problémát.

Mennyi információ szükséges a szervezetállításhoz?

Minimális. Elegendő 3-5 mondatban összefoglalni a problémát. Az állítás nem a közölt információ mennyiségétől működik. A kevés beszéd jól fókuszálja az energiákat, valamint megmutatja az állításkérő hozzáállását a problémához.

Bonyolultabb a probléma esetén előzetes interjút folytatok az érintettekkel a tények feltárásának elősegítésére.  Ebben az esetben is kevés információ szükséges a szervezetállítás előtt.

Mit érzékel egy képviselő?

A képviselők egy információs térre kapcsolódnak rá, és érzékelik a megjelenített rendszer tudatos és nem tudatos kapcsolati mintáját. Képviselőként belépve az állítás terébe, nagyon hamar érzékelhető a kapcsolat a többiekkel. Ezek testi érzetek formájában jelenhetnek meg, időnként pedig teljes mozdulatlanság, zárkózottság érzésként. Előfordulnak intenzív érzelmek is, de nincs miért megijedni tőlük, állítás vezetőként kezelni fogom őket. Olyan információk a felszínre kerülnek, amelyek egyébként nem hozzáférhetők. Ezek sokszor hoznak új felismeréseket. A képviselet utóhatásaként sokszor fejlődik a mindennapi érzékelése is a résztvevőknek. A tapasztalatok fejlesztik az érzelmi intelligenciát és az intuíció képességét.

Magánélet a szervezetállításban?

A szervezetállítás minden esetben a szervezeti problémák megvizsgálására irányul. Emellett megjelenhetnek a kulcsemberek családi rendszeréből fakadó elakadások, melyek egyfajta mintázatként ismétlődnek a munkahelyen is. A családrendszeri mintázat megértésével és megoldásával új lehetőségek tudnak megjelenni a munkaszervezetben is.

Kik vegyenek részt a szervezetállításban?

Idegenek vagy a szervezet munkatársai? Lehetőség van cégtől független képviselők részvételére az állításban. Az egymást korábbról nem ismerő emberek esetén az állítás sokszor intenzívebb és tisztább lehet. Kollégák esetén fedett állítást lehet alkalmazni, amikor senki nem tudja kit is képvisel pontosan. Ilyenkor az előzetes elvárások, érdeksérülések kívül tudnak maradni és minden résztvevő rábízhatja magát saját érzékelésére. Erőteljes információk kerülhetnek elő az ismeretlenségből.

Mi van a végén?

Akkor tekinthető befejezettnek egy állítás, amikor minden résztvevő megtalálta a maga számára legjobb helyet vagy jobban érzi magát, mint a kiinduló állapotban. Ez a megmutatkozó újfajta rendezettség az, amit a szervezetállítás során el lehet érni. Ebből tudnak újfajta irányok megszületni.

És mi van utána? Minden állításnak van egy lecsengési folyamata. Ezen folyamat során gyakran mintegy maguktól megoldódnak addig megoldhatatlannak hitt problémák. Nagyban tudja a feldolgozási folyamatot támogatni, ha állítási jegyzőkönyv készül a záró képről egy ábrával, vagy írásos jegyzet az elhangzottakról.

Az állítást kérő legjobb, ha többször átnézi a jegyzőkönyvet, miközben felidézi az állítás közben tapasztalt érzéseit. Cselekedni ezek összhangjaként érdemes.

Várható eredmény

Tisztánlátás, rendeződés.

Záró gondolat

hianyzoreszA szervezetállítás remek alternatív tényfeltáró és tanácsadó eszköz, adott esetben kiegészíti a szervezetfejlesztést, a tréninget. Nagyon jól beépíthető az üzleti coaching folyamatokba is, mert olyan rejtett dimenziókat mutat meg, melyek a racionális, elemző folyamatokban csak ritkán tudnak megmutatkozni.