Vannak különleges pillanatok az életünkben. Amik sokáig nyomot hagynak, és amik megérdemlik, hogy vigyázzunk rájuk. Ilyen különleges alkalom volt a tegnapi is. Egy csoportos program utolsó páros gyakorlatában megéltem a valódi JELENLÉT csodáját. Én mégis majdnem megöltem ezt a varázslatot. Nem magában a jelenlétben, hanem azzal, amit utána tettem vele. Tíz perc sem telt el, és miközben minden sejtem emlékezett, éreztem, hogy valamit elveszítettem. Jobbnak láttam megörökíteni, hogy mindig emlékezzek rá, és ha később hasonló csodát élek meg, másképp cselekedjek.