Nagyon változó, kinél mikor jön el az igény arra, hogy megismerje önmagát.
Tini korunkban mindannyian átesünk egy kérdésekkel teli kíváncsi időszakon. Itt indul el a puhatolózás. Ám ez még egy felszínes szint, itt nagy mélységekbe nem merészkedünk. Nincs is eszközünk hozzá.
Az igazi izgalmak később jöhetnek az önmagunk megismerésében.
Az önismeret útja
Személyiségfejlődésed a tini korban ér el oda, hogy kérlelhetetlenül felteszed magadnak és a világnak is azt a kérdést. „Ki vagyok én?”
A legritkább esetben érkezik rá egzakt válasz, de ez az időszak nem is a helyes válaszokról szól. Itt pont az jó, ha kipróbálod magad különböző helyzetekben, főleg, ha az ősök engedik ezt. Szerencsés esetben nem kapnak szívbajt, ha rockerként állítasz haza, csupa feketében, mert tudják, elmúlik, és úgyis hófehérben kísérnek az oltár elő, ha lány vagy, és úgyis öltönyben várod az arát az oltárnál, ha fiú vagy.
Elvárások
Gyerekkorodtól a tinédzser korodig annyi hatás ért már, ami befolyásolja az énképedet, hogy valóban képtelenség tudni, ki is vagy te valójában. Anyukád kislánya, kisfia? Apa vagány gyereke? A nagyiék helyes kis unokája? A tanárok jó diákja netán? A haverok spanja? Tini legyen a talpán, aki el tud igazodni ennyi elvárás között.
Az elvárásoknak felnőttként sincs vége. Néha mintha örvényben lennél, elmegy az egyik, jön helyébe másik.
Ha tiniként nem kaptál választ a „ki vagyok én” kérdésre, jó esetben felnőttként újra szembe jön veled, méghozzá olyan helyzetek formájában, ami egy csöppet sem tetszik neked.
Olyan körülmények, olyan munka, olyan társ képében, amikre és akikre lehet haragudni ugyan, de egy idő után te magad is nehezen hiszed el, hogy mindenki más a hibás, amiért te vacakul érzed magad a bőrödben, és amiért vacakul mennek a dolgaid. No, azért akad olyan, akinek ezt a hozzáállást sikerül megtartani egész életen át. Tegyük fel, hogy te nem közéjük tartozol. Különben nem olvasnád tovább ezt az írást.
A nagy kérdés
Tehát azt már érzed, hogy valami nem oké. Nem tetszik, amit magad körül látsz.Príma. Mert innen jönnek a jó kérdések. „Akkor mi a fene folyik itt?”
És akkor meghallasz valakitől egy előadást, elolvasol egy cikket a neten, ismerősöd a kezedbe nyom egy könyvet. Még nem tudod, mi ez pontosan, csak azt, hogy el kell menned oda, el kell olvasnod, stb.
Ezek azok a jelek, amikből biztosan tudhatod, hogy elérkezett az idő azzal, hogy szembe nézz azzal, ki is vagy te valójában, és ami még ennél is fontosabb, ki az, aki biztosan nem vagy – akármilyen erősen is igyekszik a környezeted ezt sugározni feléd.
Az utazás
Itt veszi kezdetét az az izgalmas utazás, amit önismeretnek hívunk. Ez az út végtelen. Csak elindulni lehet rajta, véget nem ér soha. Különösen, ha ráérzel az ízére. Mindig beljebb és beljebb kerülsz a valódi önmagad felé. Ez csodálatos! És igen, néha gyötrelmes is.
Tanulság
Mi ebből a tanulság? A káosz nem ellenség! A káosz jó! Ne félj tőle! Onnan kezdődik a rendeződés és a rendrakás.
Szintek
Mint minden professzionális dologban, itt is lehetsz kezdő és haladó és még haladóbb. Egyik sem jó vagy rossz. Lépcsőfokok, amiken csak egymás utáni lépésekkel haladhatsz, különben orra esel.
Miből tudod, hogy haladó szinten vagy? Például abból, hogy nem veszed személyes sértésnek, amit bárki mond neked. Részben, mert már tudod, hogy ez nem rólad, hanem a kimondójáról szól, részben mert békében, elfogadásban vagy önmagaddal.
Az első lépés
Mi az első és legnagyobb lépés az önismeretben? Ami nélkül nincs további lépés sem. Ez nem más, mint a felelősségvállalás. A saját életedért, mindenestől. A külsődért, a tulajdonságaidért, az élethelyzetedért, az egészségedért, a gondolataidért, az érzéseidért.
Miben nyilvánul meg, hogy felelősséget vállalsz ezekért? Például beismered, ha tévedtél. Tudsz bocsánatot kérni.
Miről ismered meg, aki még nem vállal felelősséget önmagáért? Másokat és a körülményeket okolja, ha valami negatívat észlel.
A fejlődés lépései
Nézzük most meg nagy vonalakban, melyek a fejlődés lépései az önismeretben, végtelen egyszerűen.
Nem tudod, hogy mit miért csinálsz, csak csinálod, ahogy jónak látod.
Érzed, hogy valami nem oké, és egy idő után már azt is, hogy nálad van a megoldás kulcsa, de még nem tudod, mi az.
Figyeled magad, és figyeled a hatást, amit kiváltasz a környezetedből. És egyszer csak rájössz összefüggésekre.
Legközelebb, amikor elkövetsz egy hibát, utólag felismered: „na, ez volt az”.
Elkezded tudatosan figyelni, és legközelebb már az elkövetése közben észreveszed a hibát,így már időben le tudod állítani.
Általában könyvek jönnek veled szembe, emberek, akik váratlanul olyan dolgokról beszélnek, amik téged érdekelnek, tanfolyamok, amikben még többet tudsz meg magadról. Megismered a világegyetem nagy összefüggéseit, törvényeit, és kezded megérteni, mi történik körülötted és benned. Visszajelzéseket kapsz, és általában sokkal figyelmesebb vagy mindenre, ami veled történik. Aztán szép lassan összerakod magad. Kimondod, ami jó neked, és azt is, ami nem. Megtanulod ezt bántás helyet asszertíven tenni. Egyszer csak nagyobb béke költözik az életedbe.
Íme, 3 önismereti tipp, bármilyen szinten is vagy most, hasznát veheted.
Kérdezd meg magadtól:
- Mik azok a dolgok, amik örömet adnak az napjaimban? Mit teszek ilyenkor? Hol vagyok? Kikkel vagyok?
- Mik a legjobb tulajdonságaim, és hogyan aknázhatom ki az ezekben rejlő lehetőségeket?
- Mit mondanék 100 évesen a mostani önmagamnak? Mire kellene koncentrálnom most és a következő éveimben?
Az önismeret ajándéka
- Ha ismered magad, tisztán tudsz dönteni. Tudod, mi a jó neked, és mi nem.
- Te alakítod az érzéseidet. Mert hát sohasem az a fontos, mi történik veled, sokkal inkább az, hogyan reagálsz rájuk.
- Amíg nem tudod, ki vagy, mások mondják meg neked, merre menj, mit csinálj. És ennél is rosszabb, ha te magad sem tudod, mi a jó neked. Amikor ismered magad, szabadon választod a jót a saját életedbe. A saját utadon jársz.
Szeretettel,
Marianna
Maradjunk kapcsolatban! Az aktualitásokért iratkozz fel a hírlevélre!
