Blog
„Másra vágyom, mint ami most van…”
…de hogyan kezdjem el? Mi a következő lépés? Egyáltalán képes vagyok váltani?” Ismerős a helyzet?
2025.05.17.
…de hogyan kezdjem el? Mi a következő lépés? Egyáltalán képes vagyok váltani?” Ismerős a helyzet?
Húsvét, a feltámadt értelem. Ezt olvastam az imént az Angyal című könyvben, amit annyira szeretek. Minden sora elgondolkodtató. Ezért meg is hívlak egy kis belső párbeszédre, amihez hozok most egy ötletet.
„Ismerd meg önmagad!” – mondja a híres ókori mondás. Klasszikus bölcsesség, amit jó eséllyel mindannyian hallottunk már, de valójában mit jelent ez? Egy 68 éves férfi nemrég azt mondta nekem: az önismeret azt jelenti, hogy tudod, mi jó neked, és mi nem. Szép gondolat, de tényleg csupán ennyi lenne az egész? Az önismeret olyan, mint az őszinteség: mindenki azt gondolja magáról, hogy rendelkezik vele – de vajon tényleg így van? Azt hiszem, bátran mondhatunk egy igent erre a kérdésre, azzal
Január első felében járunk, még friss, ropogós az újév hangulata… Olyan izgalmas, mint egy tiszta fehér lap… amire bármit írhatunk! Hogyan érdemes évet tervezni, hogy a Saját utadon maradj (vagy ha eltávolodtál róla, visszatalálj oda)? Nézzük ezt meg közelebbről.
Gyerekkorunkban megmutatták nekünk, hogy illik/kell a karácsonyt tölteni… és bizonyára van olyan része is ennek, ami szép és jó… Ám roppant nehéz ilyenkor magunkra figyelni amellett, hogy közben arra törekszünk, minden teendő el legyen végezve.
Nem egy bonyolult cím, és könnyű azt gondolni, hogy a világ legegyszerűbb dolga őszintének lenni magunkkal… Ha így lenne, nem szentelnék neki egy egész blog cikket. Sorsfordító időket élünk. Nem azért, ami kint történik a világban… hanem azért, amit mi élünk meg a világból. Elsősorban a sajátunkból. Önismereti utam és segítő pályafutásom hosszú évei alatt tapasztalom, hogy mindannyian azt gondoljuk, őszinték vagyunk magunkhoz. És ez így is van. Mindenki a saját szintjén őszinte magához. Csak az nem biztos, hogy elegendő
Saját utadon… ez lett a címe a vállalkozásomnak, amit jó pár évvel ezelőtt indítottam el. Rengeteg dolog történt azóta, én mégis töretlen lelkesedéssel szolgálok különféle tartalmakkal, programokkal és szolgáltatásokkal a témában, mert hiszem, hogy az életünk boldogságához a saját utunk választása nélkülözhetetlen! Több kérdést szoktam kapni a témában, az egyik ezek közül, hogy létezik-e valóban nekünk való út, és ha igen, akkor hogyan találhatjuk meg, és vajon egyetlen ilyen út van-e számunkra.
Olyan jó lenne azt mondani, hogy teljesen ki tudjuk zárni a stresszt az életünkből, ám ez valójában nem egy könnyű küldetés. A stressz mindannyiunk életének része, és sokszor észre sem vesszük, hogy mennyire megterhel minket. Ebben a blogban néhány – továbbgondolásra való – szempontot hozok, hogy felismerhesd a stressz jeleit, és legyen pár eszközöd ahhoz, hogy megszelidítsd.
Voltál már úgy, hogy készültél elvégezni egy feladatot, és az óriási lendület helyett a „Nincs kedvem…” érzés került elő benned? Mi szokott lenni ilyenkor a folytatás? Mikor volt ilyen „Nincs kedvem…” érzésed utoljára? Nálam éppen ma reggel. No, de mit lehet ezzel kezdeni?
