Olyan sok dolgunk van. Tengernyi teendő. Egyik a másik után. Vajon végig rohanjuk az életünket, vagy sikerül JELEN lenni, és élni, ami van. Ami számít.

Sokan úgy nőttünk fel, hogy magunkat elismerni nem szép dolog, az „bűzlik”. Ezzel egy jó messzi pályára állítanak minket gyerekkorunk jóakarói önmagunk elfogadásától és szeretetétől. És jó sok év, mire ezt helyre tudjuk állítani. De megéri. Nekem is jutott ebből a „magadat dicsérni büdös” csomagból, most mégis egy sikerélményemet szeretném megosztani veled, példaként arra, milyen jó érzés beváltani egy magunknak tett fontos ígéretünket.

Minden év indulása egy új reménysugár, hogy mindaz, amire vágyunk, az álmaink megvalósulhatnak. Mégis nagyon kevés vágy válik megvalósult eredménnyé. Miért?

Ha egyáltalán nincsenek neked 2017-re vonatkozó céljaid. Ha vannak céljaid erre az évre, de nem írtad le őket. Ha leírtad őket, de fogalmad sincs, hogyan kell a fogadalmad után elérni a célodat. Ha nem veszed komolyan a fogadalmaidat. Ha nem veszed komolyan magadat. Van-e értelme az újévi fogalmaknak? Ha igen, mi? Ha nincs, van-e valami az újévi fogadalom helyett? És miért jön elő ez a téma innen-onnan folyton?

Hallottál már Grandma Moses-ról? 78 éves korában kezdett festeni, és ma a képei a világ neves múzeumaiban is megtalálhatók. Hogyan jutott el ide, és hogyan indult el Moses nagyi életútja? Grandma Moses azaz Moses Nagyi – mindenki így hívta festőként – Anna Mary Robertson néven született az Egyesült Államokban 1861-ben egy viszonylag szerény körülményekkel megáldott családba, ahol 9 testvérével együtt nevelték a szülei. 12 évesen hagyta el a szülői házat, hogy a következő másfél évtizedben cselédként dolgozzon gazdag családoknál. Akkor

Évekig irritált a célkitűzés kifejezés. Nem érdekelt igazán. Azt hiszem azért, mert olyan menő üzleti terminus technikusnak tűnt, ami miatt magamtól távolinak éreztem. Később más közegekben is hallottam, talán már túl sokfelől, ezért meg felkapott divathullámnak tartottam. Aztán egyszer mégis utána néztem, miről is szól. A sikeres embereknek vannak céljai, azok pedig, akik nem tartanak sehova, nem is érnek el nagy sikereket. Hú, ez a mellbe vágott, amikor először olvastam. Kemény, igaz?

Mielőtt leszülettünk ide, a Föld nevű bolygóra, sok-sok szépet terveztünk magunknak. Pontosan tudtuk, hogy a Föld egy klassz játszótér, és az életünkbe varázsolhatunk mindent, ami egy jó játékhoz kell. Aztán kitartó munkával mégis sokan elérik, hogy épp az ellenkezőjét tapasztalják meg: hogy az élet nehéz, hogy a balszerencse, a rossz sors természetes, és hogy csak a kiváltságosoknak jut sikeres élet.  Ha valami jó történik, azt szerencsének, jutalomnak tekintik.